"Erik (Csányi Sándor) az ország leghíresebb meleg
személyisége, rádiós műsorvezető, aki büszkén vállalja másságát... derűs jelleme pedig nem csak a műsorába
telefonálóknak segít elfogadni önmagukat, hanem a körülötte élőknek is
egyfajta példaképként szolgál. Erik lelkesen készül esküvőjére
kedvesével, Balázzsal (Karalyos Gábor), ám egy balesetet követően: látványosan vonzódni kezd
elgázolójához, aki egyben kezelőorvosa (Tompos Kátya) is. A kórházból
kikerülve csak fokozódik zavarodottsága, amikor is kényszeresen utána
fordul minden csinos nőnek..."
Általában nem szoktam magyar filmekre beülni a moziba, de valahogy most megfogott ennek a filmnek a bemutatója. Úgy döntöttünk hát párommal, hogy megnézzük karácsony és szilveszter között. Legalábbis gondoltuk mi... azzal szembesültünk a jegyfoglalásnál, hogy a győri moziban csak az első sorban lenne hely - még a két nappal későbbi előadásra is... Ilyet se láttam még... magyar filmre ennyien...
Végül eljutottunk januárban a filmre. Egy szóban csak annyit mondanék róla, hogy: tetszett!
A nézőközönség nagyon vegyes volt - és még mindig majdnem telt házzal vetítették a filmet - csak az első sorok maradtak üresen. Azt kell, hogy mondjam, hogy nem egyszer nevetett fel együtt a közönség a film poénjain. Miután vége lett a filmnek és haladtunk kifele a moziból, a legtöbb vélemény amit hallottam pozitív volt.
Sok kritika érte már a filmet, főleg az alaptémája miatt, hogy egy homoszexuális férfi nem lesz egyik pillanatról a másikra hetero stbstb. Én ezt a kérdést nem ragoznám, számomra ez a film a maga sztereotípiáival, ferdítéseivel együtt is kellemes szórakozást nyújtott. Nem azt mondom persze, hogy lehetségesnek tartom, hogy valaki beveri a fejét és egycsapásra megváltozik, de maga a feltevés érdekes. Pozitívumnak mondanám azt, hogy beleláthatunk egy meleg pár életébe - és itt most nem arra gondolok, hogy komolyzenét hallgatnak, salátát esznek vagy egyéb hasonló sztereotípiák, hanem abba, hogy ők is csak emberek - végre megtudják ezt azok is, akik pusztán ellenszenvvel viseltetnek a homoszexuális emberek iránt. A film mottója lehetne, hogy legyünk nyitottak - én is csak ezt tanácsolnám mindenkinek.
Egy kritikában olvastam, hogy megcsinálhatnák fordítva is a filmet, amiben egy heteró pasi lenne a főszereplő.... Na érdekes lenne az is.
Végeredményként azt mondanám: nézd meg magad, és döntsd el Te, hogy neked mi a véleményed!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése